Pont egy évvel ezelőtt azt mondták a covid kórházban, hogy ha eddig 10 napon belül nem haltam bele a covidba, akkor majd 11 nap után mar úgyis elkezd a szervezetem választ adni a vírusra és utána majd kiderül hogy hogyan tovább…. Két és fel év covid, lezárásokkal és izolációval a hátunk mögött hivatalos PCR teszttel (három határon át a kutya sem nézte meg) és egy autóval elindultunk az 1500km-es úton a 133 bátor ember és a 20 ezres szavazatszámláló és népnevelő országából oda, ahova Szily László elmondása szerint soha nem menne el élni. Az amerikaiak meg azt mondják “Driving is freedom”.
Persze a legtöbben azt sem tudják, hol van Albánia, ami természetesen az ismeretlentől való félelemhez vezet. Azt mondják, hogy a legendák azért vannak, hogy elmeséljék nekünk mindazt amiről a történelem elfeledkezett. Meg azt is mondják, hogy a térkép a valóság kétdimenziós leképezése, szimbólumai döntik el hogy kik legyenek a rajtuk lévők barátai, ellenségei, kikkek legyenek közönyösek. A térképészet ezzel szemben a győztesek által elmesélt történetekről szólnak. Ki minek és kinek hisz, azzal rajzolja úgyis a valóságát. Így hát azoknak a történeteknek amiket a vesztesek mesélnek el, azoknak nincs nagy PR -juk, ahogy Albániának sincs. Hál istennek egy véleményvezér magyar újságírónak mindig csak a tények okoznak problémát a valóság megismerésében és tolmácsolásban, ahogy a MÁV-nak is csak 5 ellensége van: a négy évszak meg az utasok.
Claude Lévi-Strauss antropológus megfigyelése szerint a mítoszok „az idő eltörlésének eszközei”. Albánia második világháború utáni kommunista diktátora, Enver Hodzsa ösztönösen érezte ezt és jó diktátor módjára alkalmazta is saját valóságában. Albánia földrajzi és történelemi történetében leginkább a déli részek akítvak, Butrintban a Trójából megmenekült Aeneas alapított várost a legendák szerint, amelyek után a régészek is elindultak, és által feltárt részek alapján ezt az i.e. 8. századra teszik ennek a mediterán vándorlásnak a valószínűségét. Buthrotum és környékére később római kolóniát épített veteránjainak Augustus császár azután, hogy Marcus Antonius és Kleopátra ellen győzedelmeskedett az actiumi csatában.
Albánia északi területei és további történelme is egyaránt igen zavaros: Bizánc, a normandok, az Anjou királyok, Velence uralkodói és a törökök söpörtek végig a területen, amely mind étkezési, építészetben mai napig jelen vannak.
Edith Durham azt mondta, hogy Albániáról „Tele van elhalt birodalmak roncsaival – a múltbeli hatalmak emlékeivel, de csak az albánok „mennek örökké” valamerre.
Bár az ország 1912. óta a független, 1992-ben a kommunista rendszer bukása sokkal több kárt okozott mint maga a diktatúra. 1994-ben sokszázezer albán tántorgott el hazájából egy rendszerváltás utáni piramis játék következtében (úgy látszik, hogy minden fejlődő országnak megvan a maga svájci frankos története). Albánia lakossága 2.33 millió a hivatalos statisztika szerint és kb. plusz 1 millió a diaszpórában élők száma. Észak Macedónia, Görögország, Koszovó mind jelentős albán kisebbséggel bír. Azonban lassan-lassan (avas-avas) hazatérnek Olaszországból, Görögországból és magukkal hozzák az ottani megtakarításaikat, nyugdíjaikat és életstílusokat.
Albánia a modern korban is egy olyan vidék maradt, amelyet több száz éves elszegényedés miatt mindig útközben van a felzárkózás felé. Az időtlennek tűnő mediterrán tájon élők számára örök tapasztalat a lehetőség elvesztése és a jövőtől való mélységes félelem.
Itt, ahol egyszerre vannak 2000 méteres hegyek és homokos tengerek, a repülőgép és a bikini, két olyan találmány, amelyek technológiailag olyan távol állnak egymástól, ahogy azt elképzelni lehet, mégis átalakították a Földközi-tenger és Európa északi részének kapcsolatát a huszadik század második felében. A hidegebb tájakról mindig szívesen utaznak az enyhe éghajlat felé.
Nem így volt ez a kommunista Albániában, ahol a turisták viselkedését a nyugati dekadencia jelének tekintették, és Enver Hodzsa leginkább „a turisták bohóckodásaira panaszkodott. . . ” éppen ezért, mint sok mindenben a turizmusban is kicsit lassabban fejlődik. Az IMF által 2021-re megadott éves GDP növekedés 4.5 % nem sokban marad a magyar 5.1% tol . Míg az infláció mértéke Albániában 2.3 % volt 2021-ben, addig a magyar hivatalos 3.6 % ( ) Mondjuk itt 10 nap alatt minden nap (ahogy az elmúlt 3 évben ) ugyanannyi volt az euro váltása, míg itthon történelmi csúcsokról zengtek a hírek.
Albániában, ahol a sokáig tarto izoláltság és a West Balkán uniós parnevüsége miatt, kicsit másképp jár az idő a nemzetközi statisztikák szerint 77 év feletti a férfiak várható életkora a magyar 72 évvel szemben. És a nőké persze itt is jóval magasabb. Persze, mert amíg a férfiak tavernában rakiznak és dominóznak, addig a nők kötnek. Úton- útfélen, és mivel tudjuk, hogy a kötés az új jóga a magas életkoron nem is lepődünk meg. Sok itt a kontraszt, de a valóságban azért valahol mégis helyén vannak a dolgok.
A 1500 km-es utat Budapesttől Sarandáig Durresben szakítjuk meg egy éjszakára. A Tirana közelében lévő kikötőváros, nemcsak közlekedési kapcsolódási pont Olaszországgal, de már simán felveszi a versenyt a dél-olasz városok hangulatával, kínálatával.
A kikötőváros központja laza, vonzó, a promenádon is sokan sétálnak, de mi mégis inkább valami ősibbre vágytunk Ventus kikötő forgatagánál, Macskakjajra vágytunk ezért egy távolabbi öböl halászbárkájánál táboroztunk le, ami a putrisor végén áll még, de felette a sziklafalon épülnek a hófehér residence palace-ok.
Amúgy Durrës is az ellentmondásosságokat mutatja meg elsőre magából. Albánia Las Vegas-ának is nevezik. A földrengés és a Covid óta Durres részei elég elhanyagoltak Főszezon előtt Durrës egy vidéki kisváros izgalmával bír, bár egy külföldi turista, aki 2 éve nemlátott tengert, na annak ez is elég inspiráló. Nyáron állítólag nagyon mozgalmas a hely, a hotelek, a strandok zsúfoltak, zajosak, most így előszezonban nagyon is kihasználják a helyiek a teret. Nem Durres, hanem az időjárás miatt indultunk le délre korábban egy nappal, mert szakadó esőben a teraszon ülni a tengerparton sem olyan különleges, mint továbbhaladni meseszép délre. Két UNESCO világörökségi helyszínek feél, a valaha látott legfestőibb és legérintetlenebb hegyvidékeken és ragyogó türkizkék tengerpartokon.
